Egy Árny,kit nem látsz,mert megvakít,

Élvezi mikor a kiszemelt ember elbukik,

Az Árny követ és beterít,

Ő veled lesz mindig,soha el nem tűnik.

Keserű tekintete téged keres,

Amerre jár a föld csurom véres,

És ha meghalok,

Nem jönnek értem az angyalok,

Hogy elvigyenek magukkal,

Így hát itt maradok az Árnyékkal…

A mérhetetlen fájdalom kitölti sebzett lelkemet,

És a sűűség lassan eltemet,

Könyörgök létem és szenvedésem végéjért,

De az Árny csak nevet…