A lányomat nézem.Most mennyire boldog,pedig eddig milyen szörnyű élete volt.Most mégis kiegyensúlyozott,fiatal nő,aki másokért áldozza fel az életét.

   2 éves volt a kislányom,Sophie,amikor a falunkban végigsöpört egy kegyetlen járvány,a vírusos gyermekbénulás.Nagy károkat okozottm csak pár gyermek maradt életben,de ők életük végéig nyomorékok lettek,ha szervezetük nem volt elég erős ahhoz, hogy legyőzze a halálos kórt.Sophie is gyengélkedett,de kitartóan égett benne a gyógyulás reménysugara.Mi pedig orvostól-orvosig jártunk vele,de mindenhol csak rosszat halloptunk…Talán 1 év…esetleg 2…Akadt aki 10 évet jósolt még Sophienak.De az állapota hirtelen leromlott.A lányom kerekesszékbe kényszerült.Ekkor 12 éves volt.Barátai nem voltak, mindenki félt tőle a testi hibája miatt.Még azok a szülők is óvták tőle gyermekiket, akik előző gyermekeit ugyanez a betegség „vitte el”.Sajnáltam a lányomat,hiszen még iskolába sem járhatott.Soha nem tudom száműzni az emlékezetemből azt a pillantást,amit az ablkból nézve vetett a nyáron szaladgáló gyerekekre.Fájó dolog ez egy anyának.Kapott gyógyszeres kezeléseket így javult hát az egészsége,de járni nem tudott továbbra sem.Imádta a színházat és legfőképp a musicaleket.Emlékszem a Romeo és Júlia volt a kedvence, talán még mái napig is az.Benvolio-t imádta nagyon,és az őt alakító Grégori Baquet-et.

   A férjemmel elvittük hát Párizsba, az operába.Örömmel várta,nagyon boldog volt.Akkor először láttam boldognak a betegsége alatt.Rettentő izgatott volt a előadás napján.De nem csalódott,nagyon tetszett neki.Miután vége lett,a nézőtérről kilépve még az előcsarnokban ácsorogtunk,bámészkodtunk egy kicsit.Pár szereplő,így Sophie kedvence,Greg is kijött a nézők közé.Mindenki megrohamozta őket, de Sophie csak szerényen „beállt” a sor végére.

Beszélgetett egy kicsit Greggel, már ez is nagy élmény volt,majd Greg kezet nyújtott neki,mosolyogva,hogy fogjanak kezet.És ekkor történt a csoda.A lányom erősen belekapaszkodott Greg kezébe, és felállt a kerekesszékéből,melyben már oly régóta sorvadott.

Mindenki bámulta őt, de Greg csak enniyt mondott:

-Mindg légy erős,kicsi lány,és hidd el egy mosoly mindenen változtathat,legyen benned kitartás és lásd magad előtt a célt!És adj egy mosolyt,annak akinek szüksége van rá,ha teheted,mert sezgényebb nem leszel tőle, csak gazdagabb,hogy segítettél vele!

   A találkozás óta  ez a lányom jelmondata.Greggel még most is jó barátok,segítenek egymásnak és másoknak.Sophie hátrányos helyzetű gyermekeket tanít.

   Gondoltam elmondom ezt neked.Tartsd a fiadban a lelket, le fogja küzdeni a rákot, ahogy Sophie is leküzdötte a maga baját!