Egy temetést látok, sokan zokognak
vannak kik örülnek és vigadnak
a kegyelem döfést megadják a halottnak
nem érdekli őket, hogy egy újabb embert eltörölnek

viszik a koporsot, szépen csendbe
feketébe emberek állnak köröskörbe
egy halk sírás fúródik a csendbe
mindenki áll, megmerevedve

A koporsót a gödör felé viszik
a föld emberi könnyeket iszik
íme minden itt végződik
a búcsú perce elérkezett

közel érek a halotthoz
tudom a jövő csak halált hoz
az élet örökre elkárhoz...

hiszen én vagyok a halott...