Azt hittem,te a barátom leszel,

Hogy soha nem bánt majd,hogy miket teszel.

Sajnos tévedtem,egészen nagyot,

Magamért játszottam meg a vakot.

Magadhoz közel sosem engedtél,

Azt hiszem, igazán nem szerettél.

Magas fal,mielőtt most állok,

Azon át segítséggel sem látok…

Mégis miért emelted közénk,mondd?

S mi az,mi egy ilyen falat bont?

Nem tehetek semmit,várok így tovább,

S ha segítessz,mehetek odább…