Mit keresel te az én világomban?!
Békésen ültem, de hang nélkül kiáltottam
egy eltorzult arc, egy hangtalan üvöltés,
csak olyan volt, mint kintről a gyilkos süvöltés

Látom itt ezt az álságos tavaszt
Már értem, miatta húztad meg a ravaszt
Tudom, az élet bonyolult, és rohadtul fáj
Újabb évvel egyre több szenvedés vár

Gyilkos, álszent, mégis újjászületésnek nevezeik
Azt, hogy ilyenkor élni jó ők is csak tettetik
De hülyék ezek, élni ki akar már?!
Hiszen ezt a világot itt hagyni miért lenne kár?!