A csillagos ég alatt ülök a porban,
Egyedül.
Hideg szellő hordja a múló pillanatokat
Felettem az ég és minden szépsége,
Enyém a varázslat és az apró hazugságok,
De nekem nem kell az ég!Te kellessz!
Egyedül ülök a porban,s könnyeimet hullatom
És nem vagy itt,hogy magadhoz ölelj,
Nem érinthetlek-a hideg szél simogat,
Eldobok mindent csak itt lehess,
Nem kell a sok hazugság,nem kell a szépség,
Fájjon,fájjon!Csak legyek a Tiéd.
És még mindig a csillagok pislognak felettem,
És nem jön árny a hajladozó fák közül,
Csak azt várom...Csak azt várom,
Amíg eljössz.